zoldauto

A 2010-es újautó-eladási statisztika alapján Portugália nyerte el a legtisztább autópiac címet. A portugáloknak sikerült először 130 g/km alá csökkenteniük a tavaly újonnan forgalomba helyezett személyautók károsanyag-kibocsátási értékeit - derül ki a JATO piackutató cég huszonegy európai országot vizsgáló felméréséből.

Portugália a legtisztább, Svájc a legszennyezőbb autópiac

Portugália Franciaországot váltotta a lista élén, melyen a környezet iránti elkötelezettségéről híres Svájc, Svédország és Németország is a legszennyezőbb országok között szerepel, ugyanis az eladott új autókra jutó átlagos kibocsátás meghaladja a 150 g/km-t. A 2010-es európai szén-dioxid-kibocsátási szemléből kiderül, hogy a roncsprémium-programok megszűnése sem vetette vissza a fejlődést, hiszen egy év alatt átlagosan 5 g/km-rel csökkent a károsanyag-kibocsátás, nagyobb mértékben, mint a 2003 és 2006 között eltelt három évben.

A Fiat többek között a kéthengeres TwinAir motornak köszönheti kedvező flottaátlagát

Az autógyártók technológiai fejlődése segíti az előrelépést, hiszen 2010-ben az eladott autók 60 százaléka 140 g/km alatt teljesített, 2003-ban ez az arány még csak 23 százalék volt. Kelet-Európában az elmúlt öt évben forgalomba helyezett autók kibocsátása csupán 10 g/km-rel csökkent. A legnagyobb javulást a svédek érték el, az északi ország azonban még mindig Európa második legszennyezőbb autópiaca. A gazdasági válság meglepő módon segítette a folyamatot, hiszen elsősorban a kisteljesítményű és tisztább üzemű típusokat választották a vevők, de az autóipar fejlődésének köszönhetően várhatóan a fellendülés után is tartható lesz a javuló tendencia.

Egy hibrid kivitel sok gramm szén-dioxidot megspórolhat a Ferrarinak

A gyártók közül a Fiat érdemelte ki a legzöldebb márka címet, az olaszok 4,7 százalékkal javítottak flottaátlagukon. 4,2 százalékos javulása ellenére a legszennyezőbb a lista huszadik helyére szorult Mercedes-Benz. Az utolsó előtti helyen álló Volvo érte el a legnagyobb fejlődést 13,8 százalékkal, a csupán 0,1 százalékot javító Hyundai kisebb teljesítményű motorjainak köszönhetően a kilencedik helyen zárt. Az európai uniós irányelvek szerint 2015-re 130 g/km-re kell csökkenteni a flottaátlagot, amely elsősorban olyan kisszériás gyártóknak jelenthet gondot, mint a Ferrari, hiszen az olaszok 46,3 g/km-es javulásuk ellenére 326,8 g/km-es átlagot teljesítenek.

Zord időjárási viszonyok mellett, az északi sarkkör közelében teszteli a Volvo teljesen elektromos autóját, a C30 Electricet. A rövid hatótáv mellett egyelőre az tartja vissza a legtöbb vásárlót, hogy nem bíznak a rendszerek állóképességében, erre próbálnak rácáfolni a svédek a Volvo imidzsét erősítő, hazai környezetben végzett kétszáz különböző teszttel. Svédország északi részén mindennapos a mínusz 20˚C-os nappali hőmérséklet, így ez a legjobb helyszín a szélsőséges időjárási viszonyok mellett eltérő teljesítményt nyújtó akkumulátorok tűrőképességének vizsgálatára.

A C30 Electricet három különböző hőmérsékletszabályozó rendszerrel szerelték fel. Egy bioetanollal működtetett klímaberendezés az utastér, egy vízhűtéses rendszer az elektromotor megfelelő hőfokáért felel, de az akkuknak is jut saját hőfokszabályzó. A kisebb energia felvétel segít megnyújtani a hatótávot, rövid utakon akár az akkumulátorokból nyert energia is felhasználható.

A kocsi orrába egy 110 lóerős elektromotor kerül, melyet lítium-ion akkucsomaggal egészítenek ki, feltöltése nyolc órát vesz igénybe. A bennük hordozott energia átlagos körülmények között 150 kilométerre elég, ez mínusz 10˚C alatt 90, mínusz 30˚C alatt 80 kilométerre csökken. A legkisebb Volvo tiszta üzemű kivitele 10,5 másodperces gyorsulása és 130 km/órás végsebessége miatt elsősorban városi és országúti használatra alkalmas.

A Vancouverben megrendezett kanadai elektroautó kiállításon egy kis vörös autót csodáltak meg a legtöbben. Az ok: egyharmaddal könnyebb egy hasonló méretű Ford Fusionnál, mindössze 1125 kilogrammot nyom. A Kestrel (Vörös Vércse) típusnevű elektromos hajtású kiskocsi karosszériája ugyanis nagyrészt kenderből készült.

A Kestrel karosszériája háromnegyed részben kendermorzsalékból és hozzá kevert polimergyantából készül. A négyszemélyes elektromos autóba lítium-ion akkumulátorokat építettek, végsebessége 90 km/óra, míg a gyár által megadott hatótávolság - a sebesség, a terep- és a közlekedési viszonyoktól függően - 40-160 kilométer is lehet. Az első példányokat a jövő év elejétől lehet 25 000 kanadai dollárért - hozzávetőleg 4,9 millió forintért - megvásárolni.

A kétszíkű kender (canabis sativa) sokhasznú alapanyagnövény. Áztatással, tilolással, töréssel kezelt szálaiból kötelet, kócából tömítést, szigetelőanyagokat, magjából étolajat, gyógyszert, termős virágából marihuánát, gyantájából préseléssel pedig hasist lehet előállítani. A pusztító drogok távoltartása érdekében az Egyesült Államokban megtiltották a kender ipari célú termesztését és felhasználását is. Emiatt a Kestrelt sem lehetne az Egyesült Államokban gyártani, pedig a kanadai cég meggyőződése, hogy az akkuk miatt súlyos elektromos és hibrid kocsik elterjedését jelentősen segítheti a könnyebb, a kenderből készült karosszéria.

Gyakorlatilag hibrid lesz a Mercedes-Benz C osztály következő generációjának minden modellje. A német gyártó kisautós szintre szeretné leszorítani a sorozat átlagfogyasztását és károsanyag-kibocsátását, a premier 2013-ra várható.

Gyári forrás szerint a legtakarékosabb dízelváltozat szén-dioxid-kibocsátása mindössze kilométerenként 100 gramm lesz, a benzines oldalon ugyanez az adat 110-120 grammnak ígérkezik. Állítólag már tesztelik az első prototípusokat, de van egy kis vita azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e háromhengeres motorokra.

Két irányzat áll szemben a Mercedesnél, az egyik oldalon állók háromhengeres motorokra állnának át. Lehetőség viszont az is, hogy négyhengeres motorokkal szerelik fel az új C osztályt, ezeket azonban olyan elektronikai rendszerrel szerelik fel, amely két hengert automatikusan lekapcsol, ha nincs rájuk szükség.

Dacára annak, hogy a kis lökettérfogatú blokkok mellé elektromotort és akkumulátort is építenek, a sorozat tömegét legalább tíz százalékkal szeretné csökkenteni a Mercedes-Benz.

Három évvel ezelőtt, a Detroiti Autószalonon mutatkozott be a konnektoros hibrid Fisker Karma. Hosszas előkészítő munka után a szedán sorozatgyártása végre elkezdődött, a finnországi üzemben már sorakoznak az első elkészült modellek.

A Fisker szóvivője szerint nem kapkodják el a gyártást, minőségbiztosítási okokból a lehető leglassabb tempóban pörgetik fel a termelést. Idén mindössze hétezer autó átadása a cél.

A lítium-ion akkumulátoros Karma két villanymotorral készül, ezek teljesítménye 408 lóerő, legnagyobb nyomatékuk 408 Nm. Százas tempóra 5,9 másodperc alatt gyorsítják az autót, egy feltöltéssel 80 kilométer megtételére képesek.

Az akkumulátor lemerülése után, generátorként egy kétliteres turbómotor kapcsolódik be a hajtásba, 483 kilométerre növelve a hatótávolságot.

A Fisker 2,4 literes átlagfogyasztást ígér, az amerikai alapár (adókedvezmény nélkül) 18 millió forintnak megfelelő dollár.