zoldauto

Zord időjárási viszonyok mellett, az északi sarkkör közelében teszteli a Volvo teljesen elektromos autóját, a C30 Electricet. A rövid hatótáv mellett egyelőre az tartja vissza a legtöbb vásárlót, hogy nem bíznak a rendszerek állóképességében, erre próbálnak rácáfolni a svédek a Volvo imidzsét erősítő, hazai környezetben végzett kétszáz különböző teszttel. Svédország északi részén mindennapos a mínusz 20˚C-os nappali hőmérséklet, így ez a legjobb helyszín a szélsőséges időjárási viszonyok mellett eltérő teljesítményt nyújtó akkumulátorok tűrőképességének vizsgálatára.

A C30 Electricet három különböző hőmérsékletszabályozó rendszerrel szerelték fel. Egy bioetanollal működtetett klímaberendezés az utastér, egy vízhűtéses rendszer az elektromotor megfelelő hőfokáért felel, de az akkuknak is jut saját hőfokszabályzó. A kisebb energia felvétel segít megnyújtani a hatótávot, rövid utakon akár az akkumulátorokból nyert energia is felhasználható.

A kocsi orrába egy 110 lóerős elektromotor kerül, melyet lítium-ion akkucsomaggal egészítenek ki, feltöltése nyolc órát vesz igénybe. A bennük hordozott energia átlagos körülmények között 150 kilométerre elég, ez mínusz 10˚C alatt 90, mínusz 30˚C alatt 80 kilométerre csökken. A legkisebb Volvo tiszta üzemű kivitele 10,5 másodperces gyorsulása és 130 km/órás végsebessége miatt elsősorban városi és országúti használatra alkalmas.

A Vancouverben megrendezett kanadai elektroautó kiállításon egy kis vörös autót csodáltak meg a legtöbben. Az ok: egyharmaddal könnyebb egy hasonló méretű Ford Fusionnál, mindössze 1125 kilogrammot nyom. A Kestrel (Vörös Vércse) típusnevű elektromos hajtású kiskocsi karosszériája ugyanis nagyrészt kenderből készült.

A Kestrel karosszériája háromnegyed részben kendermorzsalékból és hozzá kevert polimergyantából készül. A négyszemélyes elektromos autóba lítium-ion akkumulátorokat építettek, végsebessége 90 km/óra, míg a gyár által megadott hatótávolság - a sebesség, a terep- és a közlekedési viszonyoktól függően - 40-160 kilométer is lehet. Az első példányokat a jövő év elejétől lehet 25 000 kanadai dollárért - hozzávetőleg 4,9 millió forintért - megvásárolni.

A kétszíkű kender (canabis sativa) sokhasznú alapanyagnövény. Áztatással, tilolással, töréssel kezelt szálaiból kötelet, kócából tömítést, szigetelőanyagokat, magjából étolajat, gyógyszert, termős virágából marihuánát, gyantájából préseléssel pedig hasist lehet előállítani. A pusztító drogok távoltartása érdekében az Egyesült Államokban megtiltották a kender ipari célú termesztését és felhasználását is. Emiatt a Kestrelt sem lehetne az Egyesült Államokban gyártani, pedig a kanadai cég meggyőződése, hogy az akkuk miatt súlyos elektromos és hibrid kocsik elterjedését jelentősen segítheti a könnyebb, a kenderből készült karosszéria.

Genfben mutatta be új városi autóját, a Pixelt a Tata, mellyel kapcsolatban rögtön sejteni lehetett, hogy a Nano európai változatának helyébe lép. Ratan Tata az Autocarnak már meg is erősítette, hogy cége elkészíti a Pixel szériaváltozatát, amelyet a Nano Europa helyett dob piacra.

A kifejezetten európai igények szerint tervezett, négyüléses Pixel természetesen különbözik majd a tanulmánytól, formavilága szériaautós lesz, az ajtókat is hagyományosakra cserélik. Hangolása az ígéretek szerint jó vezetési élményt biztosít.
Valószínűleg 1,2 literes, háromhengeres dízelmotort építenek a Pixelbe, 61 lóerős teljesítménnyel. Átlagfogyasztása 3,4 liter, kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása 89 gramm lehet. Állítólag nemcsak három-, hanem kicsivel nagyobb ötajtós kivitel is készül belőle.
Ez megjelenésben hasonló lehet a Pininfarina elektromos Bluecar tanulmányához, amellyel kapcsolatban friss hír, hogy két cég bevonásával 4000 darabos széria készül belőle a francia Autolib autómegosztási hálózat számára. Műszaki adatokat nem közöltek az autóról, a tanulmány lítium-polimer akkumulátora 250 kilométeres hatótávolságot biztosít. Ha minden az Autolib tervei szerint alakul, már októbertől kölcsönözhető lesz a Bluecar Párizsban és környékén.

Prototípusként mutatkozott be Genfben a Toyota iQ elektromos változata, melynek legfontosabb újdonsága az utastér padlója alá épített, lapos akkumulátor.

A 11 kWh-ás, 270V-os akku értékes helyet egyáltalán nem vesz el az egyébként sem hangárnyi utastérből. Csak így lehetett környezetbaráttá alakítani a városi közlekedésre született minit, melynek csomagtartójába még egy aktatáskát sem egyszerű begyömöszölni.

Az autócska orrába egy állandó mágneses 64 lóerős szinkron elektromotor került. Városi autózáshoz éppen megfelelő a tizennégy másodperces gyorsulás, a 125,5 km/órás végsebesség és a 105 kilométeres hatótáv.

A mindennapi használhatóság szempontjából hasznos fejlesztés, hogy a 100 és 200V-os hálózatra is csatlakoztatható kisautó akkuja egyenáramú gyorstöltővel negyed óra alatt nyolcvan százalékban feltölthető.

A Toyota még idén Japánban, Amerikában és Európában is megkezdi a tiszta üzemű iQ EV tesztelését, hogy elég tapasztalatot szerezzenek a sorozatgyártáshoz.

A Genfi Autószalonra is elvitte a Párizsban már kiállított Twizy elektromos autót a Renault. Svájcban kiderült az 1+1 személyes városi golfkocsi ára, adókkal együtt körülbelül kétmillió forintba kerül Európában. Egyes országokban, ahol kedvezmény jár a villanyautókra, ennél is alacsonyabb lehet a számla végösszege.

Nem ez az egyetlen költség az autóval kapcsolatban: mivel az akkumulátor és előállítása drága, havi bérleti díjat kell fizetni a lítium-ion egységért, amely körülbelül 12 ezer forintnak felel meg. A díj évi 7500 kilométer megtételét tartalmazza, a Renault számításai szerint átlagos felhasználók számára ennyi éppen elegendő. A 2,4 méter hosszú Twizy egy feltöltéssel 115 kilométert képes megtenni.