zoldauto

Miközben a bajorok a jövő zöld BMW-it fejlesztik, az AC Schnitzer tuningcég elkészítette a jelenlegi kínálat legjobb zöld sportkocsiját. Annyit eszik, mint egy hibrid, de hét másodperc alatt gyorsul százra.

A Genfi Autószalon megannyi újdonsága között szerényen meglapult egy különlegesség. A német AC Schnitzer tuningcég elkészítette a legzöldebb BMW sportkocsit. A Tesla Roadster után talán ez a leginkább környezetbarát sportkocsi, ennek azonban sokkal nagyobb a hatótávolsága.

A BMW tuningolással foglalkozó cég igazából nem tett semmi különöset, csak éppen használták az eszüket, a tapasztalatukat, valamint a jól bevált megoldásokhoz folyamodtak.

A Z4 kitűnő sportkocsi alap, amibe a zöld elképzelés részeként dízelmotort szereltek. Erre a célra leginkább a BMW 320 ed modellből ismert, direkt környezetbarátra hangolt motor illik a legjobban, de az AC Schnitzer ezt az erőforrást sem hagyta érintetlenül. Az eredeti 163 lóerőből 190-et varázsoltak, a maximális nyomaték 420 Nm-re ugrott.

A Z4 legnagyobb erénye mégsem a teljesítmény (ennél csak erősebb Z4-esek léteznek a gyári kínálatban), hanem a fogyasztás.

Az autón jelentős tömegcsökkentést hajtottak végre, az összes spojlert, kiegészítőt szénszálas anyagúra cserélték, plusz a mozgatható tető helyet kapott egy fix karbontetőt. Könnyebb a futómű és az új nagy teljesítményű fékek is, csak a felnik darabonként 7,9 kg megtakarítást jelentenek. Összesen 230 kilogrammot sikerült lecsupaszítani az autóból, ami nem csak a fogyasztásra van jó hatással.

Gyakorlatilag versenysportban használt futóművet kapott a Z4, ami egyrészt 30 milliméteres ültetést is jelent, de inkább a kanyarstabilitása lehet kiváló.

A végeredmény magáért beszél: a 190 lóerős Z4 3,8 literes vegyes átlagra képes, miközben a szén-dioxid-kibocsátása 99 gramm/kilométer. Ez azt jelenti, hogy pontosan ugyanannyit fogyaszt, mint egy Toyota Prius, miközben 6,9 másodperc alatt képes felgyorsulni álló helyzetből 100 km/órára, a végsebessége 235 km/óra.

Egyetlen ok van, amiért az AC Schnitzer 99d-ből nem lehet nagyszériás sportautó: a méregdrága anyagok és tuningalkatrészek miatt állítólag 150 ezer euró az ára. Ennek az összegnek a feléért sem lenne piacképes.

A BMW frissen alapított almárkája, az i kínálatában benzinmotorral jelenik meg az i8 szupersportkocsi. Eredetileg dízel-hibrid hajtáslánc került az i8 alapjait adó Vision EfficientDynamics tanulmányba, most ennek módosítására készül a BMW.

2013-ban kerül piacra az alternatív sportkocsi, Klaus Draeger fejlesztési igazgató szerint piaci igények miatt van szükség a változtatásra. A BMW az egész világon sikerrel szeretné forgalmazni az i8-at, a dízelmotorok azonban csak Európában számítanak igazán népszerűnek. Márpedig a bajorok többi vásárlójuk igényeire is gondolnak.

Nehéz lesz olyan benzinmotort találnia a BMW-nek, amellyel a tanulmány ígért fogyasztási és teljesítményadatait lehet hozni. A 163 lóerős, 1,5-ös dízellel 3,76 liter volt a sportkocsi laboratóriumi átlagfogyasztása, ehhez 4,8 másodperces százas sprint társult.

A fenntartható járművek és közlekedési megoldások számára alapított új almárkát a BMW i néven. Az első modellek, a BMW i3 és a BMW i8 2013-ban érkeznek.

„A BMW i a fenntarthatóságot a középpontba helyező, inspiráló dizájnnal rendelkező autókat és szolgáltatásokat kínál, amelyek a prémium mobilitás teljesen új koncepciójának jegyében születnek” – nyilatkozta Ian Robertson, a BMW AG igazgatótanácsának kereskedelemért és marketingért felelős tagja hétfőn Münchenben.

2007 óta folyik a fejlesztés „project i” néven, 2013-ban mutatkoznak be az első, az almárkához tartozó járművek. A BMW i3 – amelyet korábban Megacity Vehicle-ként emlegettek – a BMW csoport első kifejezetten nagyvárosi környezetre fejlesztett, teljesen elektromos meghajtású járműve lesz, a BMW i8 pedig - ahogyan annak korábban is híre ment - a BMW Vision EfficientDynamics koncepciómodell alapjaira épül, vagyis a hálózatról is tölthető hibrid rendszere egy nagyteljesítményű sportkocsi menettulajdonságait ötvözi egy kisautó fogyasztási és károsanyag-kibocsátási tényezőivel.

Mindkét modell a LifeDrive nevű építési koncepción alapul. A hajtásláncot alumínium alvázra szerelik el, míg az utastér nagymerevségű, de rendkívül könnyű szénszálas műanyagból (CFRP) épül. „Mindkét autó formaterve kifejezetten a saját alternatív hajtásláncuk függvényében készült. Innovatív építésmódot és CFRP-t használtunk, hogy ellensúlyozzuk az akkumulátorok behelyezése miatt keletkező többletsúlyt” - mondta Klaus Draeger, a BMW csoport igazgatótanácsának fejlesztésért felelős tagja, aki kiemelkedő vezetési dinamikát és az elektromos hajtás jelentősen megnövekedett hatótávolságát ígéri.

A BMW i3-hoz hasonlóan a BMW i8-at is a cég lipcsei gyárában állítják majd elő. A vállalat nagyjából 400 millió eurót fektetett az új gyártósorokba, körülbelül 800 új munkahelyet teremt majd az új i-modellek gyártása, amelyek azonos elektromos motorokat, áramellátást és lítium-ion akkumulátorokat kapnak.

A BMW i egyedi karaktere a modellek arculati elemein is megjelenik, így az új almárka a hagyományos BMW dizájnjegyek újraértelmezésével kap majd saját arculatot. A BMW-logó egy háromdimenziós gyűrűvel egészül ki, a veséket és a jellegzetes C oszlop-kialakítást újraértelmezve, de az i-modellek is viselik majd, és a hátsó világítást is a klasszikus L-alakban rendezik el.

Járműfüggetlen szolgáltatások kínálata
A BMW i részeként a közlekedési szolgáltatások új kínálata is bemutatkozik, amelyek autótól függetlenül használhatóak majd, ilyen lesz például a rendelkezésre álló parkolóhelyek optimális kihasználását segítő alkalmazás, a helyi információkkal és az intermodális útvonaltervezővel ellátott intelligens navigációs rendszerek vagy a prémium autók megosztása.  

Úgy tűnik, hogy nem bízik eléggé az elektromos Megacity elsöprő sikerében a BMW. Eredetileg úgy volt, hogy az innovatív kisautó csakis villanyhajtással lesz elérhető, de a bajor gyártó fontolgatja egy új opció bevezetését.

Opcionálisan a Chevrolet Voltéhoz hasonló hajtáslánccal is rendelhető lesz az autó, vagyis a BMW kis benzinmotorral növelné a Megacity hatótávolságát. A belső égésű blokk a Volthoz hasonlóan csak a lítium-ion akkumulátor lemerülése után lépne működésbe.

Magas rangú vezetőtől, a pénzügyi osztályt vezető Frederick Eichinertótól származik a hír, vagyis nemcsak egyszerű pletykáról van szó. Hála a karbonszálas anyagból készülő karosszériának, a kis benzinmotorral sem válna túl nehézzé az autó és elhelyezésével sem lenne gond. A konnektoros hibrid megoldás azon potenciális ügyfelek számára lehet jó hír, akik 160 kilométernél nagyobb hatótávolságra vágynak, az elektromos változat azoké lesz, akik a benzinmotor helyére is inkább csomagokat pakolnának.

Tavaly, a Detroiti Autószalonon mutatta be tanulmányként az 1-es sorozat elektromos változatát a BMW. Genfben már az ActiveE szériaváltozata áll a nagyközönség elé, mely gyakorlatilag semmit nem változott a koncepcióhoz képest.

Ugyan sorozatgyártású autóról van szó, ám elsősorban csak tesztcélokat szolgál, ezer darab készül belőle. Gondosan válogatott amerikai, európai és kínai ügyfelek juthatnak hozzá, valószínűleg a vállalati szektorból. A tapasztalatokat a jövő elektromos autóihoz használják fel a bajorok.
170 lóerő az elektromos motor csúcsteljesítménye, legnagyobb nyomatéka 250 Nm. Százas tempóra valamivel több mint kilenc másodperc alatt gyorsul az autó, végsebessége elektronikusan korlátozott 145 km/óra. Összesen három lítium-ion akkumulátor táplálja a motort, amely a felesleges mozgási energiát is visszatáplálja az akkumulátorokba. Ezzel a megoldással húsz százalékkal növelhető a hatótávolság.
Ugyanakkora az utastér, mint a hagyományos 1-esekben, a csomagtartó kapacitása ugyanakkor 200 literre csökkent az akkumulátorok elhelyezése miatt. Az autó újratöltése egy egész éjszakát vesz igénybe hagyományos fali konnektor használatával.